A legtöbb olyan fogalom, amit önmagunk meghatározásához társítunk- munka, család, párkapcsolat, haza- sokszor kompromisszumok megkötésére kényszerít minket, függetlenségünk és olykor szabadságunk bizonyos fokú feladásának árán. Ezekre a kompromisszumokra ma már egyre kevésbé vagyunk hajlandóak. A stabil pontok, az állandóság és folytonosság eltűnik az életünkből, az emberi és spirituális kötelékek fellazulnak, megszakadnak. Kibújunk a minket terhelő, de egyben a minket terelő korlátok szorításából, és saját ösvényt taposunk a korábbi minták helyett, új és hamis ideológiát
gyártva céljaink önigazolására. Kimozdulunk, vagy már rég kimozdultunk a kollektív útról, hogy egy üres térben, megtagadott és elferdített eszmék között bolyongva keressünk valamit.
