PREMIEREK

ABSZURDIA

A Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója

A darab egy elképzelt európai meseország, Abszurdia lakóinak sajátos viszonyaiba enged belátást. Polgárai, az abszurdok a legegyszerűbb, hétköznapi dolgokban is nehézséget, bosszúságot találnak, így bár  minden vágyuk a boldogság megtalálása, ez lehetetlen küldetésnek tűnik számukra. A mese szereplői egy társadalom egyszerű polgárai, akiknek vágyaikban minden könnyű és egyértelmű, de a valóságuk csupa csalódás, bonyolult gátlás és elfojtás. Táncban elmesélt történeteik a hatalomról, lerombolt vágyakról, széthúzásról, kisszerűségről, és sok másról szólnak, amit mi olyan jól imserünk.A darab ironikus hangvétellel, groteszk humorral és naiv lírával reflektál a körülöttünk zajló élethelyzetekre, társadalmi problémákra.

Táncolják: Bocsi Petra, Bujdosó Anna, Czár Gergely, Csetényi Vencel,  Hegedűs Tamás, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Kiss Róbert,        Mai Matsuki, Stáry Kata, Szigyártó Szandra, Vincze Lotár, Takács Zsófia, Zsadon Flóra

Gyerek: Behán Zénó

Zene: Alfred Schnittke
Fény: Stadler Ferenc

Díszlet kivitelező: Scabello Bt.
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfus: Juronics Tamás

MENYEGZŐ

A Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója

 

Morelli egy házasságkötés szertartását meséli el, mely során az esemény miatti öröm vegyül a veszteség miatti fájdalommal és felindultsággal az élet új titkának kapujában. Ez a vegyes érzés elindít egy táncot, mely elűzi a szexualitás és az elmúlás rejtélyeiből eredő kezdeti félelmeket.  Morelli koreográfiájának szereplői saját tiszta valóságukból szépen lassan a szemünk előtt válnak egyfajta szimbolikus beavatási szertartás részeseivé. Az egész emberiség beavatási szertartása ez, mely a különleges örömtáncban megpróbálja elfeledni az esemény szomorúságát, hiszen az alkalom alapvetően az örömnek rendeltetett. Lépésről lépésre, a koreográfia előrehaladtával, növekszik a hevület és a szenvedély. A szereplők közötti távolság fokozatosan csökken, egészen addig, amíg a félelmek és a kétségek lassan eltűnnek, és így már át lehet lépni azon a folyamatosan megnyíló ajtón, mely az új életbe vezet.

Táncolják: Takács Zsófia, Czár Gergely, Szigyártó Szandra, Kiss Róbert, Bocsi Petra, Bujdosó Anna, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Mai Matsuki, Stáry Kata, Vincze Lotár, Zsadon Flóra

Zene:   I. Stravinsky

Fény: Stadler Ferenc

Díszlet: Enrico Morelli

Jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Koreográfia: Enrico Morelli

eARTh

A Szegedi Kortárs Balett és a Művészetek Palotája közös produkciója

eARTh

 

danse macabre

 

Nem lehet eleget foglalkozni a témával: az emberiség kíméletlenül tönkreteszi saját környezetét, és ezzel elpusztítja saját magát is. Csak idő kérdése, bár a folyamat talán még megállítható lenne. De van-e elég belátás, tudás és bölcsesség az emberiségben, az emberben, hogy túllásson a mindennapok boldogulásán, hogy a jövő ne csak a holnapot jelentse, hogy gyermekeink élettere ne a megszerezhető javaktól tűnjön teljesnek. Ezek nem nagy szavak. Kötelezően felvetendő kérdéseink. Nevetséges, hogy lassan közhelynek tűnik ez a felvetés, a bulvár témái közé sorolódik, miközben kozmikus időszámítás szerint másodperceink vannak hátra ezen a csöpp bolygón. De mi a vesztünket is kényelmes kanapéról, a tévén keresztül, a kívülálló szenvtelenségével fogjuk végignézni.

Persze lehet, hogy így van ez rendjén. Az örök változás része ez is. A megtisztulás folyamata időről időre bekövetkezik.

 

Gorecki zenéje alapvető létkérdések felvetésére sarkallja a hallgatót. Nem enged nyugodni, nem engedi, hogy ellustuljunk a hétköznapok kényelmében. Egyszerre zengeti meg az univerzumot és szólal meg a legemberibb hangon. Így a kettő közötti feszültségből teremti meg a valódi drámát, melyben az élet igazságát, szeretetét hirdeti, számunkra pedig a MŰVÉSZET örök felelősségét sorsunk alakításában.

 

Táncolják:

Zsadon Flóra, Vincze Lotár, Takács Zsófia, Szigyártó Szandra, Stáry Kata, Mai Matsuki, Kiss Róbert, Horváth M. Gergő, Hortobágyi Brigitta, Hegedűs Tamás, Csetényi Vencel, Czár Gergely, Bujdosó Anna, Bocsi Petra

 

Zene: H. Górecki IV. szimfónia – Tansman Episodes

Fény: Stadler Ferenc

Filmkészítés: ZENGO

Díszlet koncepció: Juronics Tamás

Díszlet kivitelező: Scabello

Jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Koreográfus: Juronics Tamás

A MUNKA GYÜMÖLCSE

Flash

„Boldoggá az tehet, aki boldogtalanná is. Van, akit azért gyűlölsz,
mert szeretni is tudnád. A biztos megöl, de túléled. A kétely éltet,
de belehalsz. Az igazit elhagyjuk a többiért. A többit az igazi miatt.
A szép rögtön kell. Az igazra alszunk egyet. Szívünk lebeszélhető.
Rá sosem. Hibái miatt nem kell, vagy nem kell s ezért hibás?
Ha gyűlöljük, jósága is sért. Lelkünknek elég a kép. A testnek keret
is kell. Testet lehet venni. Lelket csak eladni. Ölel vagy fojt –
a kígyónál egy fogás. Az erény művirág. A bűn valódi gaz. A hűségben
vágy emészt. Ha csalsz, az erkölcs. A férfi addig él, míg kíván.
A nő, amíg kívánják.”

(Márai Sándor)

Táncolják: Bocsi Petra, Hegedűs Tamás, Kiss Róbert, Stáry Kata, Szigyártó Szandra

Zene: montázs – Sebők Máté
Fény: Stadler Ferenc
Díszlet: Szőke Dalma Zsuzsanna
Jelmez: Czirják Beatrix Mária
Látványtervezés koordinátora: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfus: Hegedűs Tamás

A doboz

“Sok-sok ember, egykori szerelmek, barátok…vidám és keserű élmények emlékei… Húzzuk, vonszoljuk, újra meg újra belegabalyodunk; végigvonulnak bennünk egykor átélt érzelmek és indulatok, amelyeknek már a nyomuk is elmúlt az időben. Csak mi tartjuk életben, ébresztjük fel őket halálos mély álmukból. S ekkor megjelennek, mint a múlt árnyai. Kísértetek.”
Popper Péter

 

Táncolják: Takács Zsófia, Hortobágyi Brigitta, Stáry Kata, Zsadon Flóra, Szigyártó Szandra, Czár Gergely, Kiss Róbert, Hegedűs Tamás, Horváth M. Gergő, Vincze Lotár

 

Zene: montázs – Milan Savic
Fény: Stadler Ferenc
Díszlet, jelmez: Lokodi Anna Aletta, Nagy Eszter
Látványtervezés koordinátora: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfus: Czár Gergely

BABY BOY

A Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója

 

“A művészetből önmagunk, társadalmunk, világunk tükröződik vissza. Mi alkotók magunk is e világ részesei vagyunk. Látunk, érzünk, véleményezünk, tapasztalunk és befogadunk. A fájdalom, a menekültek, az elnyomás, a határok, a kirekesztés, a nacionalizmus, a háború és a félelem alkották azokat az elemeket, melyekre a “Baby Boy” produkciónk épült.”

 

A koreográfus párosnak ez a hetedik együttműködése Tom Parkinson zeneszerzővel, aki ezúttal is végigkísérte az egész alkotói folyamatot. Tom zenéjében erőteljes dallamaival, heves ritmusaival testesíti meg a mű alapötletét, inspirálva Ivgit és Grebent.

Táncolják:

 

Bocsi Petra, Bujdosó Anna, Czár Gergely, Csetényi Vencel, Hajszán Kitti, Hegedűs Tamás, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Kiss Róbert, Stáry Kata, Szigyártó Szandra, Takács Zsófia, Vincze Lotár, Zsadon Flóra

 

Zene:   Tom Parkinson – theAngelcy

Fény: Stadler Ferenc

Díszlet, jelmez koncepció: Ivgi&Greben

Díszlet kivitelezés: Scabello

Jelmez kivitelezés: Bianca Imelda Jeremias,

Koreográfus asszisztens: Czár Gergely

Koreográfus: Ivgi&Greben

JÓZSEF-LEGENDA

A Nemzeti Filharmonikusokkal és a Művészetek Palotájával közös produkció

 

A Szegedi Kortárs Balett előadásában Juronics Tamás rendező koreográfus a tőle megszokott módon kitágítja a történet értelmezési síkjait, kiemelve azt a vallásos/bibliai, de még a századfordulós bécsi pszichoanalízis világából is, a jövőbe vetítve absztrahálja a legendát, szorongató disztópiát tárva elénk.

József: Horváth M. Gergő

Potifárné: Zsadon Flóra

Potifár: Czár Gergely

Angyal: Juronics Tamás

Dudu: Csetényi Vencel

Továbbá: Hajszán Kitti, Hortobágyi Brigitta, Takács Zsófia, Stáry Kata, Szigyártó Szandra, Bujdosó Anna, Dobrovics Réka, Hegedűs Tamás, Kiss Róbert, Bocsi Petra, Vincze Lotár, Majer Gábor

Pataki Noémi, Molnár Johanna, Szabó Csenge

valamint a Szegedi Nemzeti Színház tánckara és a Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola növendékei

Zene:   Richard Strauss

Fény: Stadler Ferenc

Díszlet koncepció: Juronics Tamás

Díszlet kivitelezés: Scabello

Jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Koreográfus asszisztens: Czár Gergely

Konzultáns: Almási-Tóth András

Koreográfus: Juronics Tamás

MODERATO CANTABILE / CATULLI CARMINA

Táncjáték – a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.

BEMUTATÓ: 2015. NOVEMBER 20.

Moderato Cantabile

“Te vagy a folytatásom,

te vagy én magam, alattam.

Te. Nincs is a világnak

más változata,

mely a szívemen pihen,

nem érint így meg senki.
Csak te. Te vagy a világ legdrágább formája,

veled vagyok otthon,

te vagy az otthonom.

Nélküled távol vagyok,

hogy mitől távol, nem tudom,

de messze-messze.

Kicsit piszkos a világ tőled távol,

igazi énedtől.”

 

(Mariangela Gualtieri)

 

A Moderato Cantabile-t Marguerite Duras regénye inspirálta, mely egy nyomasztó világ lencséjén keresztül mutat be embereket, kik képtelenek befolyásolni sorsukat bénult döntéshozó képességükkel. Hitvallást tesz az élettörténetek sablonszerű körforgásáról, melyben bátorságban hiányt szenvedő indivdumok raboskodnak együtt összetett, testreszabott vágyaikkal. Bepillantást nyerhetünk a kommunikáció meddő mivoltába, a magány ridegségébe, valamint szeretők és idegenek komplikált attitűdjeibe, kiket a fények különböző aspektusa fest vászonra.

 

Táncolják: Czár Gergely, Hortobágyi Brigitta, Kiss Róbert, Takács Zsófia, Zsadon Flóra, Stáry Kata, Bocsi Petra, Bujdosó Anna, Szigyártó Szandra, Horváth M. Gergő, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás, Vincze Lotár

 

Zene: montázs

Látvány: Bianca Imelda Jeremias

Fény: Stadler Ferenc

Jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Díszlet kivitelezés: Scabello

 

KOREOGRÁFUS: Enrico Morelli

Catulli Carmina

Carl Orff, a középkori szövegekre írt Carmina Burana világsikerét követően mai zenei tartalmak kifejezésére ismét klasszikus irodalmi alapanyaghoz fordult: a lírikus költészet egyik legjelentősebb ókori alakjának, Catullusnak verseire komponálta művét. Catullus szenvedélyes, nem ritkán pajzán verseket írt a férfi-női kapcsolatról, szerelemről, testi vágyakról, lelki hevületről. A Catulli Carmina lendületes, játékos zenei nyelvet használ az olykor sikamlós téma megjelenítésére. A táncjáték pedig vicces, mi több, pikáns, frivol stílusban avat be a két nem közti vonzalom rejtelmeibe. Bohózat a megtermékenyülés rítusáról.

Táncolják: Hajszán Kitti, Czár Gergely

valamint Hortobágyi Brigitta, Kiss Róbert, Takács Zsófia, Zsadon Flóra, Stáry Kata, Horváth M. Gergő, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás

 

Zene: Carl Orff
Fény: Stadler Ferenc
Díszlet koncepció: Juronics Tamás
Díszlet kivitelezés: Scabello
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfus asszisztens: Czár Gergely

 

KOREOGRÁFUS: Juronics Tamás