REPERTOÁR

ÁRNYAK ÉS VÁGYAK

A tehetetlenség törvényét Isaac Newton fogalmazta meg művében, a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematicaban és Newton első törvényeként ismerjük. A törvény kimondja: minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.

 

Stephen King “minden mindennel kapcsolatban van” elve alapján a fizikából kiragadva ezen törvény alkalmazható az élet és a sors kapcsolatára. Ez a tehetetlenség hat az emberi életre is, a történéseket, legyen az jó vagy rossz, a sorsunk irányítja. Bármennyire is úgy érezzük, hogy mi vagyunk életünk igazi irányítói, ez csak öntelt képzelgés. Valójában csak árnyékként követjük egy felfoghatatlanul óriás intelligencia terv szerint működő gépezetének akaratát. Mindössze arra kaptunk esélyt, hogy a velünk zajló történéseket felfogjuk, értsük, értelmezzük. Nem mi vetünk árnyékot a világra, hanem mi magunk vagyunk a világra vetett árnyék, ami vágyai delíriumában tehetetlenül követi az események alakulását.

MODERATO CANTABILE

Táncjáték – a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója

 

Carl Orff, a középkori szövegekre írt Carmina Burana világsikerét követően mai zenei tartalmak kifejezésére ismét klasszikus irodalmi alapanyaghoz fordult: a lírikus költészet egyik legjelentősebb ókori alakjának, Catullusnak verseire komponálta művét. Catullus szenvedélyes, nem ritkán pajzán verseket írt a férfi-női kapcsolatról, szerelemről, testi vágyakról, lelki hevületről. A Catulli Carmina lendületes, játékos zenei nyelvet használ az olykor sikamlós téma megjelenítésére. A táncjáték pedig vicces, mi több, pikáns, frivol stílusban avat be a két nem közti vonzalom rejtelmeibe. Bohózat a megtermékenyülés rítusáról.

Táncolják: Hajszán Kitti, Czár Gergely, Hortobágyi Brigitta, Kiss Róbert, Takács Zsófia, Zsadon Flóra, Stáry Kata, Bocsi Petra, Bujdosó Anna, Szigyártó Szandra, Horváth M. Gergő, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás, Vincze Lotár

 

Zene: montázs

Látvány: Bianca Imelda Jeremias

Fény: Stadler Ferenc

Jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Díszlet kivitelezés: Scabello

 

KOREOGRÁFUS: Enrico Morelli

CATULLI CARMINA

Táncjáték 1 felvonásban

 

Carl Orff a lírikus költészet egyik legjelentősebb ókori alakjának, Catullusnak verseire építette művét. Catullus szenvedélyes, nem ritkán pajzán verseket írt a férfi-női kapcsolatról, szerelemről, testi vágyakról, lelki hevületről. A Catulli Carmina lendületes, játékos zenei nyelvet használ az olykor sikamlós téma megjelenítésére. A táncjáték pedig vicces, mi több, pikáns, frivol stílusban avat be a két nem közti vonzalom rejtelmeibe. Bohózat a megtermékenyülés rítusáról.

Táncolják:

Hajszán Kitti, Czár Gergely

valamint Hortobágyi Brigitta, Majer Gábor, Takács Zsófia, Zsadon Flóra, Stáry Kata, Horváth M. Gergő, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás

CARMINA BURANA

Táncjáték 1 felvonásban

 

Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről – emberi mivoltukról.

 

TÁNCOLJÁK:

Lány: Hortobágyi Brigitta / Fiú: Horváth M. Gergő / Czár Gergely / Halál: Juronics Tamás; valamint: Zsadon Flóra, Czár Gergely / Horváth M. Gergő, Csetényi Vencel, Szigyártó Szandra, Hajszán Kitti, Hegedűs Tamás, Kiss Róbert, Majer Gábor, Stáry Katalin, Takács Zsófia, Bujdosó Anna, Bocsi Petra, Vincze Lotár

RÍTUS

Táncjáték 2 felvonásban

 

A természetes, a nyers erővel és hittel teli élet mindig helyet követel. Ha kell, eltörölve kifinomultabb, „túlcivilizált” kultúrákat. Majd azok maradékán, romjain új rítusokban építi magát. Mígnem maga válik hasonlóvá az általa eltaposott világhoz. A körforgás állandó. Mindig jön újabb generáció, újabb horda. Rítusaik pedig segítik az adott közösség tagjait, hogy kontaktusba léphessenek a hitük lényegét és kultuszuk tárgyát jelentő transzcendens valósággal. Emberi és isteni énünk küzdelme végtelen és feloldhatatlan.

 

TÁNCOLJÁK:

 

Bujdosó Anna, Czár Gergely, Csetényi Vencel, Hajszán Kitti, Hegedűs Tamás, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Kiss Róbert, Majer Gábor, Stáry Kata, Takács Zsófia, Zsadon Flóra

TAVASZI ÁLDOZAT

Múltjuk hordalékain élő emberek élnek együtt, egymás mellett egy közösségben, melynek valójában semmi célja nincs, csak önmagába zártan létezik. Maguk sem tudják, hova tart mindez, de egyre elviselhetetlenebbé válik a kiúttalanság: együtt kell döntésre jutniuk, hogy megrepedjen az állandóság burka, hogy ki tudjanak törni egy másik létezés felé. Fájdalmas a felismerés, hogy az új, jobb világ születéséhez közös áldozathozatalra van szükség.

Sztravinszkij „rítusát” most a 21. század szemszögéből újrafogalmazva láthatjuk: mit jelenthet a megváltás, a feláldozás és az áldozattá válás a mai kor emberének. Egy közösség, mely lassan felemészti önmagát, felszámolja a múltat, de nincs helyette semmiféle jövőképe, így nem marad számára más, mint áldozattá válva bizonyítani létezésének és halálának értelmét.

 

Táncolják:

Bujdosó Anna, Czár Gergely, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Kiss Róbert, Stáry Kata, Hajszán Kitti, Szigyártó Szandra, Takács Zsófia, Zsadon Flóra

INSOMNIA

Táncjáték 1 felvonásban

 

A génekben, döntéseinkben, a körülményekben, a másik emberben, vagy hol keressük tetteink okozóit? Az álmatlanság állapotában összefolyik a józanság és a kábulat, kívülről szemléljük magunkat, hétköznapi életünk is olyannak tűnik, mint egy rossz álom. De az álmatlanságot kiváltja valami vagy valaki, láncreakciót indítva be, melynek végpontja kiszámíthatatlan. Kártyavárként dőlnek össze a szilárdnak látszó viszonyok, társakról, barátokról, szerelmekről derülnek ki újabb és újabb titkok, az álmatlan ember ördögi körbe kerül, egy spirálba, melyből nincs kiszállás. Az Insomnia párhuzamos családtörténeteken keresztül mutatja be ezt a különös, ébrenlét és valóság közt lebegő tudatállapotot. Egy tizenéves lány áll a történet középpontjában, aki körül szétfoszlik minden illúzió, miközben csupán szeretetre vágyna. Az álmatlanság állapota új megvilágításba helyezi a valóságot, leleplez mindent és mindenkit, ráébreszt a sötét oldal létezésére, és ezt néha nem könnyű feldolgozni.

 

A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI

Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója

Bartók: A fából faragott királyfi

 

Balázs Béla történetében a két fiatal szerelme nagyon komoly küzdelmek árán tud csak beteljesedni. A Tündér varázslatával a Természet erői állják útjukat, hogy mindaddig ne lehessenek egymáséi, míg meg nem tisztultak a sok talmi külsőségtől, azoktól melyek eltakarják igazi értékeiket. Bartók zenéje emeli filozófikus szintre ezt a tanulságos mesét, melyben a fájdalmas önmagunkba nézés útján juthatunk el a legtisztább szerelem eszményéhez.

 

Királyfi: Czár Gergely

Királylány: Hajszán Kitti / Hortobágyi Brigitta

Tündér: Zsadon Flóra / Hajszán Kitti

Fabáb: Horváth M. Gergő

Továbbá: Csetényi Vencel, Kiss Róbert, Bujdosó Anna, Takács Zsófia, Szigyártó Szandra, Stáry Kata, Vincze Lotár, Hegedűs Tamás, Kiss Róbert

 

Zene: Bartók Béla

Fény: Stadler Ferenc

Video: Zengo

Díszlet-jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Koreográfus: Juronics Tamás

MIMIKRI

Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója

 

Elvegyülni, hasonulni, eltűnni- védekezésből vagy zsákmányszerzésből. Az evolúció során számos fajtája alakult ki a mimikrinek, a környezethez való megtévesztő azonosulásnak. Az emberi faj a pszichéjében hordozza a mimikri képességét, a személyiség teljes mértékben képes átformálódni, vagy éppen színleléssel beolvadni a többiek közé. A cél a túlélés, a zsákmány megszerzése, a megtévesztés manipuláció révén, de sosem lehet tudni, hogy ki a vadász és ki a préda.

 

Táncolják: Czár Gergely, Takács Zsófia

valamint Hortobágyi Brigitta, Palman Kitti, Zsadon Flóra, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás, Horváth M. Gergő, Kiss Róbert, Majer Gábor, Bujdosó Anna, Szigyártó Szandra, Bálint Adél,

 

Zene:   Unsuk Chin – Su

Fény: Stadler Ferenc

Tér: Juronics Tamás

Jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Konzultáns: Almási-Tóth András

Koncepció: Juronics Tamás

Koreográfia: Juronics Tamás és a társulat

HATTYÚK TAVA GYERKEKNEK

Táncjáték gyermekeknek

 

Csodálatos mese a szerelem erejéről, a gonoszságról és a barátságról. Odett, a szépséges királylány hattyúként él elvarázsolva társaival együtt a tónál. Rothbart, a gonosz varázsló átka sújtja őket, melyet  csak egy igaz szerelem képes feloldani. Siegfried, az  ifjú herceg egy este társaival az erdőben vadászik. Találkozik Odettel és rögtön egymásba szeretnek. Rothbart azonban mindent megtesz, hogy szerelmük beteljesedését megakadályozza. A szerelmesek hűsége azonban a barátok segítségével legyőz minden akadályt.

 

Siegfried, herceg: Czár Gergely

Odett: Zsadon Flóra

Rothbart, varázsló: Tarnavölgyi Zoltán

Odília, Rothbart lánya: Kopeczny Kata

Odilia, Fekete hattyú: Zsadon Flóra

Hattyúk, békák, kiskacsák: Csetényi Vencel, Fehér Laura, Hajszán Kitti

Hortobágyi Brigitta, Kiss Róbert, Horváth M. Gergő, Majer Gábor, Szarvas Krisztina

DIÓTÖRŐ

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Karácsony este együtt díszíti a család a szalonban felállított hatalmas fát. Sorra érkeznek a vendégek, megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt. A gyerekek keresztapja, Drosselmeyer diótörő bábot ajándékoz Marikának. A kislány az este izgalmai után új játékával aludni tér. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, játékok életre kelnek, a szobát egerek népesítik be, és fosztogatni kezdik a fát. Megindul a kalandok sorozata. Később Diótörő herceg boldogan köszönti a szépséges leányzóvá serdült Marikát – Mária hercegnőt. A kislány hol félelmetes, hol csodálatos álmai jelennek meg a történetben.