ÁRNYAK ÉS VÁGYAK

ÁRNYAK ÉS VÁGYAK

A tehetetlenség törvényét Isaac Newton fogalmazta meg művében, a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematicaban és Newton első törvényeként ismerjük. A törvény kimondja: minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.

Stephen King “minden mindennel kapcsolatban van” elve alapján a fizikából kiragadva ezen törvény alkalmazható az élet és a sors kapcsolatára. Ez a tehetetlenség hat az emberi életre is, a történéseket, legyen az jó vagy rossz, a sorsunk irányítja. Bármennyire is úgy érezzük, hogy mi vagyunk életünk igazi irányítói, ez csak öntelt képzelgés. Valójában csak árnyékként követjük egy felfoghatatlanul óriás intelligencia terv szerint működő gépezetének akaratát. Mindössze arra kaptunk esélyt, hogy a velünk zajló történéseket felfogjuk, értsük, értelmezzük. Nem mi vetünk árnyékot a világra, hanem mi magunk vagyunk a világra vetett árnyék, ami vágyai delíriumában tehetetlenül követi az események alakulását.

 

Táncolják:

 

Bujdosó Anna, Czár Gergely, Csetényi Vencel, Hajszán Kitti, Hegedűs Tamás, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Kiss Róbert, Stáry Kata, Szigyártó Szandra, Takács Zsófia, Zsadon Flóra

 

Zene: Maurice Ravel: F-dúr vonósnégyes

Fény: Stadler Ferenc

Jelmez: Bianca Jeremias Imelda

Közreműködik: Kosztándi Vonósnégyes

 

Koreográfia: Zachár Lóránd

    A muzsikusok között ülnek a civilizált társadalom polgárait megszemélyesítő táncosok is, akik egymás után elegáns frakkban lépnek elő, és kezdetben óvatos távolságtartással, de láthatóan egyre nagyobb kíváncsisággal szemlélik a ketrecbe zárt vadembereket.