Hét óra alatt minden jegy elkelt az Amadeusra!
Juronics Tamás művészeti vezető ezzel a mondattal kezdte összefoglalóját a 2024/25-ös évadról, majd kiemelte, hogy 108 előadást játszani még nagy együttesek számára is kihívást jelent, 14 fős társulattal azonban rendkívüli teljesítmény. „Magasan az elsők között vagyunk a tánckultúra széles körű terjesztésében, ami természetesen sok munkával jár. Óriási repertoárunkból a sikerdarabjainkat visszük tovább. Ilyen például a Hamupipőke című gyerekprodukciónk, melyet tavasszal láthattak a nézők a Müpában. Másik családi darabunk, a Diótörő itthon és külföldön összesen 32 alkalommal került színpadra. Mindkettő nagy kiállítású, gazdag színpadképpel rendelkezik. A Diótörő 12 év után újult meg és mostantól sok éven át látható lesz a karácsonyi időszakban. Monumentális díszlete, amely Tóth Kázmér munkáját dícséri, technikailag modern, ám hagyományos látványvilágot tükröz. Hasonlóképpen Bianca Imelda Jeremias gyönyörű jelmezei, amelyek új formájukkal a mai mesevilágot klasszikus stílussal vegyítve jelenítik meg.”
A társulat az évad második felében a közönség igényeinek eleget téve felújította a Leart. Az erős belső dinamikákkal és jó szereplehetőségekkel rendelkező darab az évad zárásaként Győrben, a XX. Magyar Táncfesztiválon is bizonyított. A Fekete hattyút tavaly mutatták be és 49 előadást játszottak belőle, ami musicalszériaként is megállja a helyét. A balett-thriller szakmai sikereket szintén produkált: a főszerepet táncoló Miriam Munnot kiemelkedő alakításáért 2024-ben a legjobb női előadó-színész kategóriába sorolta a Deszkavízió, idén pedig, mint legjobb kortárs női táncost ismerte el a Magyar Táncművészek Szövetsége. Juronics Tamás, aki Czár Gergellyel megosztva vette át a legjobb alkotó díját, ezzel hasonlóan kiemelkedő szakmai kitüntetésben részesült a Fekete Hattyúért.
„A legfontosabb úgy gondolom mégis az, hogy érezhető a közönség rajongása a darab iránt. Ugyanerről számolhatok be legtöbbet, több mint 400 alkalommal előadott táncjátékunk, a Carmina burana kapcsán is, amely repertoárunk levehetetlen és megunhatatlan része. Jövő áprilisban ünnepeljük a 25. évfordulóját.
Jelenetek a házasságról
A Jelenetek a házasságról a társadalmilag fontos és érzékeny témák sorában aktuális problémát feszeget. Új produkcióról, és nem a Bergman film alapjául szolgáló irodalmi műről beszélünk. Táncdramaturgiát raktunk fel a színpadra azzal az eszköztárral, mely a tánc sajátja, hiszen képes a szavakon túli érzékeny világot megmutatni. Érdekes megfejtésekkel bíró előadás született, amiben sok mindent úgy fogalmaztunk meg, hogy a néző az adott helyzetekbe beleláthatja saját megélt tapasztalatait, gondolatait. További erényként említhető, hogy az öröktánc megnevezést viselő koreográfia egyszerre formai és tartalmi játék, jól dekódolható a közönség számára. A két karaktert, a férjet és a feleséget ugyanis öt-öt táncos adja elő, így személyiségjegyeik, pszichés állapotuk stációi más-más táncos által jelennek meg. A szerepek jópofán hoznak létre konfliktusokat, közérthetővé teszik az önreflexiót, miután a táncosok „saját magukkal” tudnak duettezni, vagy nagyobb csoportjelenetekben összetett, belső vívódást megmutatni. Mind zeneiségében, mind formai megoldásában komplex hatást keltő, finom szövetű, intim, valamint – ahogyan ez tőlünk megszokott- teátrális eszközöket használó mű.”
Echéry-Pataki András igazgató Franciaországot és Dél-Koreát emelte ki az elmúlt évad turnéinak sorából. „2022 óta aktívan épül a Szegedi Kortárs Balett-brand külföldön. A párizsi utunk, vagyis felvenni a versenyt Európa egyik legszínesebb metropoliszának óriási kultúrzajában és rögtön az első alkalommal tizennégy előadást teljesíteni: valódi mélyvíz volt. A kihívásokkal teli turnék azonban a következő időszak tervezéséhez jó tapasztalatokat jelentettek. Óriási előrelépés a társulat számára Európa mindenkori kulturális fővárosában megjelenni és rögtön beírni a nevünket a nagykönyvbe. A Párizsban játszott hét Carmina burana és hét Fekete hattyú produkció kijelölte az utat a következő időszakra: azt tervezzük, hogy Franciaország egyéb városaiban is megjelenünk, amire a párizsi Liszt Intézettel kialakult kapcsolat lehetőséget teremt.” Az igazgató úgy véli, hogy bár mindenhol más a kulturális piac és háttér, de a társulat közismert témákhoz nyúl, így nem okoz nehézséget rákapcsolódni az együttes által képviselt látványos táncszínházi hangra. „A legfontosabb a külföldi megjelenésben, hogy ott is fokozatosan közönséget építhessünk, aminek nyilván alapfeltétele, hogy akár már látott vagy új produkcióval visszahívjanak. Belgiumban például 2024 legnézettebb balett-társulata lettünk. Amikor újabb meghívás érkezik és visszatérünk a korábbi helyszínekre, ahol várják az előadásainkat: ezt tartom igazi sikernek!” A Dél-Koreában szervezett 21. Busan Nemzetközi Táncfesztiválon való részvétel nem csak azért számított különlegesnek a turnék sorában, mert ilyen távol a Carmina buranat még sosem játszották, hanem mert a társulat az esemény díszvendégeként kapott meghívást. Annak ellenére, hogy harminc ország ötven produkcióját mutatták be, a városban a Szegedi Kortárs Balett promotálása óriási hangsúlyt kapott. A darab három előadásban ment és hozta a tőle megszokott sikert, miközben a részvétel fontos kapcsolatépítésnek is bizonyult.
A táncművészek augusztus 11-én visszatérnek a balett-terembe és megkezdik Amadeus című új produkciójuk próbáit, melyet a Müpával közösen valósítanak meg. Az október 10-ei szegedi bemutatót követően a pesti közönség november 19-én és 20-án láthatja Juronics Tamás legújabb koreográfiáját és rendezését a Fesztivál Színházban. „Nagyon örülök, hogy a Müpát újból koprodukciós partnerként üdvözölhetjük. Régi hagyományt folytatunk ezzel, hiszen számos előadást hoztunk létre közösen. Az Amadeus kapcsán élőzenés verziót tervezünk. Itthon és Belgiumban egyaránt elkezdődött a promóciója és nagy várakozás előzi meg mindkét helyszínen. A Müpa hónapokkal ezelőtt elkezdte árulni jegyeket, és ahogy megnyitották a jegyeladást, hét óra alatt mindkét előadás teltházas lett. Tavasszal az Isteni színjátékot mutatjuk be, terveink szerint a három nagy jelenetet: a Pokol, a Purgatórium és a Paradicsom témáját egy-egy koreográfusra bízzuk, két külföldire, valamint egy magyar alkotóra: Czár Gergelyre.” Az Amadeus nemzetközi premierjére december 4-én kerül sor Brüsszelben. Ez egyébként a Szegedi Kortárs Balett- Fesztivál keretében valósul meg, amit a Ballets.be cégvezetője, Didier Durieux turnémenedzserrel közösen szerveznek. A programsorozat keretében az új darab mellett bemutatkozik a Lear, illetve visszatér a Carmina burana és a Diótörő. A következő évadban tovább bővülnek a társulat turnéhelyszínei, hiszen a visszatérő városok mellett újakat készülnek meghódítani. A 2025-26-os évadban Franciaország valamint Belgium mellett Finnországba, és Olaszországba terveznek utazni, 2027-ben pedig újra fókuszba helyezik a Baltikumot.
A művészeti vezető és az igazgató egyaránt úgy értékeli, hogy a társulat 37 éves fennállása óta egyik legeredményesebb évadjukat zárta.
Fotók: Tarnavölgyi Zoli