Antwerpenben óriási, a Szegedi Szabadtéri Játékoknál például másfélszer nagyobb nézőtérrel rendelkező helyen csendültek fel Carl Orff dallamai. Milyen érzés volt?
Egy hatezer fős arénában, a Lottoban léptünk fel, ahol művészeti produkcióként leginkább megakoncerteket szoktak szervezni. Félelmetes érzés volt, hogy milyen szívmelengető, fergeteges hangzavar kerekedett az előadás után. Azzal poénkodtunk, hogy feltettük a lécet kétezerre, annál kisebb nézőtér előtt nem is vállalunk többet fellépést. A viccet félretéve: megható élmény volt ennyi embernek táncolni. Az első héten szinte minden nap máshol léptünk színpadra, de turnégyakorlattal rendelkező társulatnak - amilyen a mienk is –ez nem annyira különleges dolog, hiszen ennél jóval zsúfoltabb menettervet teljesítettünk például Mexikóban, és jelentősen nagyobb távolságokat is megtettünk már, mint most Belgiumban, ahol legfeljebb kétszáz kilométerre volt egyik helyszín a másiktól. A minket kísérő műszak számára viszont a mindennapos díszletállítás és bontás, valamint az éjszakai továbbutazás a következő állomásra rendkívül megterhelő volt, hiszen időnként csak egy-két órát tudtak aludni.
Milyennek találjátok Belgiumot?
Izgalmasnak, mindenféle helyeken járunk, főleg modern városokban, de a szabadnapunkon sikerült megszervezni egy kirándulást Brugge-be, ami a maga középkori építészetével igazi ékszerdoboz. Jó hangulatú ország, nagyon élvezzük a turnét! Kicsit félve utaztunk ki, hiszen a férfi főszerepet táncoló Vincze Lotár táncművészünknek megsérült a háta, de szerencsére nem történt nagyobb baj és már sikeresen visszaállt az előadásba.
Jelentős évfordulóhoz közeledsz, december 19-én leszel hatvan éves.
Önvizsgálatra sarkall ez a kor, bár sem pozitív, sem negatív irányban nem szeretnék túl nagy jelentőséget tulajdonítani ennek. Az élet intenzíven megy tovább, nem érzem magam hatvan évesnek, talán ez a legnagyobb probléma, ugyanakkor tudatában vagyok és birtoklom a koromat, úgyhogy pár dolgot át kell kapcsolnom az életem irányítótábláján és más fókuszokat meghatározni. Még nem fogalmaztam meg ezeket pontosan, csak annyi bizonyos, hogy adok magamnak egy kis időt mérlegelni, elgondolkodni, és a jövőt más objektív alá helyezni. Nem szoktam ilyet csinálni, fura is nekem ez az évforduló, nem nagyon tudok vele mit kezdeni, inkább csak zavarodottság van bennem. Azzal fog eltelni majd ez a nap, hogy áthangoljam a gondolkodásomat, ami vagy sikerül, vagy nem. Nagy ünneplést amúgy sem tudnék tartani, mert karácsonyig nem állunk meg: ahogy visszatérek Magyarországra, le kell zárnom az évet. Talán majd januárban szervezek egy születésnapnak dedikált eseményt magam körül, ahol lesz lehetőség kicsit ünnepelni, de a 19-t nem szeretném bulival tölteni.
60 évvel a hátad mögött, amiből 30 az igazgatói székben telt hamarosan az örömapa szerepét is kipróbálhatod, de nem a színpadon, hanem a való életben, hiszen Zora lányodat férjhez adod.
Ez az idő is eljött, boldog apa vagyok, nyár végére tervezzük az esküvőt. 26 éves a lányom, és elkezdte a saját pályáját. Filmes látványtervezőként dolgozik egy éve, nagyon eredményes, több játékfilmben, reklámokban vesz részt. Sínre került az élete: megtalálta a karrierjét, a szerelmét, aki szintén filmes vonalon dolgozik. Éppen most ünnepelték a harmadik évfordulójukat és egy bő hónappal ezelőtt Andor megkérte Zora kezét, aki boldogan igent mondott. Az egész család az esküvőre készül, mindenki, aki az életükben fontos, erre koncentrál és szervezi a lagzit.
Karácsony közeledtével a társulat gyerekdarabja, a Diótörő örvendezteti meg a nagyérdeműt, januártól pedig felújítjátok a Hamupipőkét.
A Diótörőt 11 éve mutattuk be és nekünk is igazi jutalomjáték a karácsonyi időszakban. Nem titok, hogy a következő esztendőben sem vesszük le a repertoárról, hanem komoly ráncfelvarrást követően bekerül a turnédarabok sorába, 2024 decemberében ugyanis Belgiumba is elhozzuk. Visszatérve a hazai előadásokra, év végén még 5 alkalommal a Nemzeti Táncszínházban láthatja a közönség a Diótörőt. A Hamupipőkét pedig a Müpával közösen újítjuk fel, ismét a Varga Balett táncnövendékeivel, új szereposztással. Természetesen a szegedi közönségnek is színpadra állítjuk, úgyhogy januártól tavaszig is lesz mesedarab a repertoárunkon.
Hogyan készülsz a karácsonyra? Balatoni „hajósként” van valami különleges családi szokásotok?
Mindig is fontos volt számomra, hogy a szentestét a lehető legnagyobb családi körben Füreden töltsük a szüleim házában. Ezt a tradíciót idén is folytatjuk, idősek a szüleim, ezért különös hangsúlyt kap a karácsonyi együttlét. Sajnos miután a telek már nem a régiek, a szokásos korcsolyázás, jégvitorlázás évek óta elmarad, pedig a karácsony nekünk mindig a Balaton jeges oldalához kötődött, de úgy tűnik, ez már a múlté.
Gáti Katalin Teodóra / SZKB |
