Blue/The black painting

A Szegedi Kortárs Balett Blue című előadásában Juronics Tamás a kék színt egyfajta szimbólumként használva, annak számtalan jelentése köré építi darabját. Egyszerűen beszínezi a szereplőket, és az ilyen módon csoportok és egyének között létrejövő színbeli, formai különbségekből adódó játékkal sokféle asszociációra készteti a nézőket. Az angolban a „blue” szó egyfajta szomorkás hangulatot is jelent, a blues zene is ebből eredeztethető, a koreográfus ezt a többletjelentést, és ezt a zenei világot is használja kreációjában.
Az est második felvonásában Nanine Linning holland koreográfusnő The black painting című darabja látható, melyben az alkotó Francisco Goya festményeit kelti életre. A spanyol festő halálát követően tizennégy freskót találtak madridi otthonának falain, ahol utolsó éveit töltötte. A képeken erőteljes, kísértő motívumok hangsúlyozták a festő elmezavartól való félelmét és az emberiség sorsára vonatkozó sivár jövőképét.Linning Goya festményeit saját, a mai társadalomrara vonatkozó víziójával együtt kelti életre és helyezi a klasszikus világosság és sötétség közti harc történetébe. Elénk tárja a küzdelmet, ahogy fényt és reményt keresünk a krízis, zsarnokság és kétségbeesés idejében. Arvo Pärt 4. Szimfóniájának természetfeletti zenéjére hangolva Nanine Linning Hésziodosz: Istenek születése című verséből és Goya vitatottan legsötéttebb, legendás Fekete Festmények sorozatának egyikéből, a Saturnusz felfalja gyermekét című alkotásából merített ihletet. A The black painting megbízója 2015-ben a Gauthier Dance együttes volt. A Szegedi Kortárs Balett számára ezt kiegészítve Linning egy második részt is koreografál a Fekete Festények sorozat rövid történeteinek folytatásaként.

Bemutató időpontja:

2020. december 04. Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza