Feszültségből, tragédiából és halálból nem lesz hiány a Szegedi Kortárs Balett jövő heti bemutatójában. Shakespeare Lear királya ihlette meg Juronics Tamás művészeti vezetőt, aki a súlyos drámához illő, lehengerlő látványvilágot álmodott.
Fotó: Tarnavölgyi Zoltán
A hajdanán zajos hazai és külföldi sikereket aratott Szentivánéji álom bemutatója után csaknem húsz évvel ismét Shakespeare-darab ihlette meg Juronics Tamást, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetőjét. A Lear táncdráma bemutatóját április 28-án tartják a Nagyszínházban. Adta magát a kérdés, miért Shakespeare, miért most és miért Lear király története?
A táncművészek nagy lelkesedéssel készülnek a jövő hét pénteki premierre.
Fotó: Tarnavölgyi Zoltán
– Egyrészt többen apák lettünk a társulatból, ami miatt az érzelmi töltöttségünk egészen átalakult. Sokkal jobban tudok apaként közelíteni Lear karakteréhez, aki három lány édesapja. Másrészt a Szentivánéji álom rég volt, de nagy és feledhetetlen kaland volt. Ilyen bonyolult irodalmi anyagokat adaptálni táncra mindig óriási kihívás. Nagy rajongója vagyok az ilyen fajta történetmesélésnek – adta meg a választ a Kossuth-díjas koreográfus.
Lear király története az elhalálozók számának fényében is tragédia a javából, amely egyszerre király- és családi dráma. Juronics Tamás elmondta, a készülő előadásban utóbbira helyeződik a hangsúly. Az emberi szív, lélek és elme bomlására annak felismerését követően, hogy önmagában kevés a szeretetre. Ahogy a koreográfus fogalmazott, a produkció követi a mű történetét és konfliktusait, de a tánc formanyelve szükségessé tett néhány változtatást.
– Sajátos verzió fog születni, amelyben az adott helyzetek drámaisága erősen kiemelődik, és a karakterek is szép íveket futnak be. Amikor olvastam a művet, hiányérzetem támadt. Hiszen nagy részben családi dráma, mégis a család legfontosabb szereplője, az anya, a feleség hiányzik. Elkezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy milyen lehetett, hol van Lear felesége, a lányok anyja – részletezte Juronics Tamás, aki rögtön a produkció elején választ is ad erre a kérdésre.
– Az anya temetésével kezdődik az előadás. Úgy gondolom, ez logikus motiváció arra, hogy Lear meghozza a döntést, hogy nem akar tovább uralkodni, felosztja az országot lányai között. Egész életét a feleségével közösen kormányozta, és a gyász élménye erősebb, mint az uralkodás vágya. Ráadásul a gyász azt is indokolja, hogy rettentően heves indulatokkal reagál legkisebb lánya szavaira – fejtette ki. A darab egyik lényeges figurája a bolond, aki végig „szurkálja” a királyt világot átlátó bölcsességeivel. A táncjátékban funkcióját a feleség szelleme tölti majd be, aki végigkíséri Leart a történeten. Mellette boszorkányokat is beemelt a darabba a koreográfus. Ahogy fogalmazott, Macbeth három boszorkánya sétál át Lear történetébe. Jelenlétük az emberben rejlő rossz eredőjének kérdéskörét feszegeti.
A címszerepet a Concerto előadásban Bartók szerepét alakító Csetényi Vencel táncolja. Érdekesség, hogy Pataki András balett-igazgató is szerepel az előadásban.
Az erőteljes történethez illő látványvilágot álmodott Juronics Tamás, a díszlet a nagyoperák világát idézi. A színpadon középen egy monumentális szikla jelképezi a kormányzás és a gyötrődő apai szív terheit. A történetben megjelenő természeti és lelki viharokat látványos animációk nyomatékosítják.
– Alapvetően kortárs művet szándékozunk létrehozni, de nyomaiban szeretnénk érzékeltetni, hogy egyben régi királydráma is. Ezek a nyomok megjelennek a jelmezekben, prémekben, pántokban, ékszerekben. A zenében is keveredik múlt és jelen. Sok modern, mély effekt vegyül John Dowland lantzenéjével, kórusműveivel és Purcell áriáival – mondta Juronics Tamás.
Cikk írója: Koós Kata
Forrás: delmagyar.hu