Bartók Béla, Lázár Dániel és Molnár Viktor zeneműveire három egyfelvonásos táncjáték debütál a Szegedi Kortárs Balett és a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában.

Fotó: Tarnavölgyi Zoli / Bartók Béla: Concerto

Repertoáron a Concerto

A Bartók-zenére készült koreográfiát a Müpával koprodukcióban a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek záróelőadásaként játszotta első alkalommal a társulat és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. A streamelt közvetítést az online térben nézők ezrei követték világszerte. Azóta egyetlen alkalommal láthatta élőben a publikum a darabot, a Szegedért Alapítvány Díjátadó Gáláján, a Szegedi Szimfonikusok kíséretében. Mostantól a társulat repertoárján rendszeresen látható lesz.
A Concerto üzenete szorosan összefügg a szerző New Yorkban 1943-ban, a mű keletkezésekor átélt élethelyzetével. A táncjáték Bartók alakját szereplőként is megidézi, ismert színpadi figuráit pedig látomásként jeleníti meg: a Kékszakállút, a Mandarint, a Fából faragott királyfit. A Bartók zenéjében megfogalmazott víziók megjelenítésére Juronics erős képi világot hozott létre Mojzes Dóra divattervezővel, akinek ez az első színházi munkája.

Fotó: Tarnavölgyi Zoli / Bartók Béla: Concerto

Kortárs zeneművek a palettán

A Müpa 2020-as Zeneműpályázatának zsűritagjaként Juronics Tamás is részt vett a fiatal magyar szerzők legjobb műveinek kiválasztásában. A nyertesek unikális lehetőséget kaptak: a Müpa bemutatja versenyműveiket.
„Lázár Dániel darabja rögtön felkeltette a figyelmemet, hiszen egységes, ritmikailag kifejezetten jól táncolható, mintegy húsz perces mű, melyet a szerző táncetűdnek írt. A másik, ami megmozgatott, Molnár Viktor alkotása, amely kilenc perc mindössze, de annál összetettebb, erős, színpadiasan feszült, néha szinte horrorisztikus hangulatot ébresztő szerzemény. Mindkettőre krokiszerű gondolatokat lehet koreografálni. Az alapötlet Bartók Béla: Concerto című műve köré épül, amely magában hordozza, hogy egyfajta koncertről van szó, és ez adja az est szerkezeti egységét. A zenekar – mindhárom darab esetében – az árok helyett a színpadon helyezkedik el, ettől a zene jelenléte emblematikusabb, a néző egyszerre kap koncertélményt és hozzá tartozó, a zenekar előtt látható történeteket, érzeteket: három táncjátékot.”
Juronics Tamás koreográfiái a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában, Gyüdi Sándor karmester vezetésével csendülnek fel. November 26-án és 27-én a Szegedi Nemzeti Színházban, a jövő tavasz folyamán országos turné során, majd az ősz elején a Müpában játsszák.
A Szegedi Kortárs Balett eredeti missziójához hűen mindig odafigyelt arra, hogy kortárs zenével foglalkozzon. Amellett, hogy a zeneirodalom előző századainak nagy műveit szívesen feldolgozzák – Sztravinszkij, Bartók, Csajkovszkij, Ravel, Prokofjev, Vivaldi, Mozart –, kortárs szerzők, így például Arvo Pärt számos alkotása is szerepel a repertoárjukon. A kortárs zenei vonalat a két fiatal magyar zeneszerző munkáinak bemutatásával folytatják, amelyek a Vadak és A szent címet kapták. (Lázár Dániel művének eredeti címe: Együtt vagy egyedül, Molnár Viktor alkotásáé pedig: Mars Mission.) Ritkaságnak számít manapság, hogy fiatal zeneszerzők újonnan született műveiből nem csupán koncert, hanem táncjáték is születik. Ezzel a gyagilevi hagyománnyal kívánja bővíteni előadásainak kínálatát a szegedi társulat.

Fotó: Prófusz Ádám

26 éves magyar zeneszerző. Számos hazai és nemzetközi verseny díjazottja. 2020-ban Serei Zsolt, Tallér Zsófia és Tornyai Péter növendékeként diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Kompozícióit olyan neves együttesek szólaltatták meg, mint például: az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Danubia Zenekar, vagy a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar. Alkotásaiban leginkább a motivikus szerkesztésmódok kapnak központi szerepet, de mindemellett műveire jellemzőek a klasszikus formai felépítések és különféle hangszínek együttes alkalmazása is. Versenyeredményei közül kiemelkedik a 2020-ban meghirdetett Müpa Zeneműpályázat, amelyen „Együtt vagy egyedül“ című művét díjazták táncetűd kísérőzene kategóriában. Az alkotóművészet mellett a pedagógia is foglalkoztatja. 2021-ben zeneszerzőtanár mesterdiplomát szerzett a Zeneakadémián. Jelenleg a Tóth Aladár Zeneiskola óraadó tanára, ahol zeneelméletet és szolfézst oktat.

Fotó: Kaszai Vivien

A fiatal magyar zeneszerző-generáció egyik meghatározó képviselője, aki műveivel társadalmunk és a minket körülvevő világ jelentős aktualitású problémáira, kérdéseire reflektál. Zenéjével erős és emlékezetes hatást gyakorol hallgatóira, és ehhez gyakran hívja segítségül a társművészeteket, az élő- és előre rögzített elektronikát vagy a popkultúrából ismerős eszközöket. Alkotóként a jelenhez kapcsolódni – ez a cél egyfajta esszenciája is munkájának, melyet számos elismeréssel, legutóbb a Müpa 2020-as zeneműpályázatának díjaival, 2021-ben Junior Artisjus Díjjal és Istvánffy Benedek-díjjal, valamint a 2020-as ausztriai Nemzetközi Gustav Mahler Zeneszerzőverseny I. díjával is értékeltek. Molnár Viktor rendkívül tudatosan épített szakmai pályafutásának központi célja a kortárs zene fiatal korosztállyal való megismertetése és megszerettetése. Mindezt olyan előadóművészekkel és alkotókkal együttműködésben valósítja meg, akiknek hozzá hasonlóan szívügye olyan hiteles, őszinte és aktuális előadások létrehozása, amellyel elgondolkodtatják, megérintik a közönséget.

Fotó: Tarnavölgyi Zoli / Bartók Béla: Concerto

Vadak

A rács mögött levő csoport állandó mozgásban, törzsi rítust idéző harci táncban mutatja magát a nézőknek. A barbárszerű közösség belső kohéziójából létrejövő erő fenyegetően hat a rács túloldalán levőkre. A két oldal közötti különbség drámaian kirajzolódik, a tánc ösztönös vadsága és a civilizált nézői attitűd egyre feszültebb távolságba sodródik egymástól. Amikor az elválasztó rács kinyílik, végzetes áldozati tánc veszi kezdetét. De a kimenetele nem egyértelmű. Az emberben dúló harc az ösztönök világa és az intellektus között egy szimbolikus színpadi játékban mutatódik meg. A táncosok attraktív tánca és a zenekar ritmikus játéka izzó feszültséget teremt a mozdulatlan nézőben is, a zsigeri érzékelést előtérbe helyezve az intellektuális befogadás helyett.

Fotó: Graziano Bongiovanni / Concerto próba / Heim Boglárka, Juronics Tamás, Csetényi Vencel

A szent

Test és lélek harca. A hit keresése, jóságra való törekvés állandó küzdelemben áll az emberi gyarlósággal, a testből fakadó vágyakkal, a nemiséggel. A darab egy szexualitásából élő nő önmarcangolását, önigazolási vágyát mutatja meg, hogy tisztának, szentnek érezhesse magát. Ennek a küzdelemnek a nehézségéről, belső bugyrairól, őrületig feszülő lehetetlenségéről szól a rövid mű. Egyszemélyes darab, amely az előadó különleges mozgáskarakterére és előadói létére épül. A színpadkép fekete-fehér dominanciája, a szakrális tárgyak jelenléte a sötét és a világos oldal harcát, a lelki üdvösség és a testi gyarlóság néha fájdalmas távolságát hivatottak hangsúlyozni. A zene és mozgás együtt – a balettszínpadoktól szokatlan módon – a pszichohorror hangulatát idézi. Ez a nő a szégyentől, a kiábrándultságtól szenvedve görcsösen szeretné bebizonyítani, hogy többre érdemes, hogy vár a megváltásra. Sokan kapnak olyan életet a Jóistentől, melyben küzdeniük kell azért, hogy jónak érezhessék magukat.

A szent egyetlen szerepét Heim Boglárka táncolja.